Hawaii - Meglátni és megszeretni

Hawaii - Meglátni és megszeretni

Aloha Mindenkinek!
A tavaszi szunetben volt szerencsem eljutni a Hawaii-szigetekre. Kilenc csodalatos napot toltottem a harom legismertebb szigeten, Maui-n, Big Island-en es Oahu-n. Egy ilyen utra, mondanom sem kell, mar evek ota gyujtottem, de meg igy se tudtam volna eljutni erre a gyonyoru helyre, ha nem ismerkedem meg a tavalyi szemeszterben az egyik amerikai evfolyamtarsammal, akirol kiderult, hogy Maui-n el a nagybatyja es csaladja es hogy tervezi oket meglatogatni iden tavasszal egy kisebb barati tarsasaggal.
A Hawaii-szigetek az USA-tol nyugatra, a Csendes-ocean kozepen fekszik, a Polineziai-szigetvilag tagja, es 1959 ota az USA 50. tagallama. Az osszes sziget vulkanikus eredetu, a vilag jelenlegi legnagyobb mukodo es legmagasabb vulkanja is itt talalhato. Az idojaras igazan kedvezo, a homerseklet egesz evben +20 es +35 Celsius-fok kozott mozog:)))). A hosszu repulout utan (8 es fel ora Atlantabol) egy foldi paradicsomba erkeztunk! Erdekesseg, hogy kozelebb voltunk mar Japanhoz, mint Buffalohoz.
A Hawaii-szigetek mind a nyolc tagja egy kicsit mas, es ez kulon erdekesse teszi oket. Amiben persze kozosek, hogy mindegyiknek csodalatos tengerpartjai, strandjai vannak.

Maui

Maui szigete egeszen kulonleges: vannak itt 5000 meter magas vulkanok es a Hold felszinehez hasonlatos, hatalmas krater (Haleakala), gyonyoru vizesesek, esoerdo, alig lakott, szinte erintetlen, sziklas tengerpartok es aranyos kisvarosok, kikotok. Ezt a szigetet persze leginkabb a szorfozok mekkajakent tartjak szamon, mivel partjainal remek hullamokat lehet meglovagolni, tokeletesen idealis terepet nyujtva a szorfdeszkazas szerelmeseinek. Mi itt negy napot toltottunk, illetve en csak harmat, de errol majd kesobb.
A pupos balnak (humpback whale) minden evben, novembertol marcius vegeig itt „telelnek” Alaszkabol, ugyhogy ilyenkor jet ski-re es parasailing-re nincs lehetoseg a balnak vedelmeben. Mivel tehat a „a balnaszezonban” jartunk, igy el is mentunk balnat nezni a nyilt vizre egy katamarannal. Lattunk is 6-8 peldenyt, viszonylag kozelrol, amint fujtatnak es levegot veve feljonnek a felszinre. Csodalatos elmeny volt! A turavezeto mikrofonokat is elhelyezett a hajo oldalaban, a viz alatt, igy a balnak egyedi „eneket” is tudtuk hallgatni!
Ket nap is elneztunk valamelyik strandra, ahol palmafak alatt sutkereztunk es hullamfurdoztunk. Szombat este elmentunk Lahaina kikotovarosba, ami nagyon hangulatos kis udulohely: tele van fiatalakkal, barokkal, klassz kis ettermekkel, uzletekkel es galeriakkal.
Egy masik napon reszt vettem eletem egyik legcsodalatosabb turajan: masodmagammal bereltunk aznap egy Jeep-et es nekivagtunk a „Road to Hana” nevezetu kiranduloutnak, amit az utikonyvek a vilag leghiresebb es legszebb „scenic drive”-janak tartanak. Es valoban, ez az ut tenyleg festoi: a sziget eszakkeleti es deli partjan vezet vegig, a sziget szinte lakatlan reszen, tobb mint 80 km-en keresztul, 617 kanyarral es 56 egysavos hiddal, amik vizesesek folott ivelnek at. Az ut nagy resze nincs is kikovezve, igy tenyleg csak egy terepjaroval lehet megtenni. Az ut eloszor meredek hegyoldalak menten vezet vegig (nehol a lava miatt fekete szinu tengraparttal), majd az esoerdobe erunk, es a Haleakala Nemzeti Park deli bejaratahoz erunk. Itt kezdodik a fold ut, ami lavamezokon es volgyeken keresztul vezet. Az eso persze vegig esett az ut alatt, de hat egy esoerdoben ez nem meglepo. Azert nem faztunk meg, hiszen +25 fok volt mellette, es tropusi paras levego:)))))

Big Island

Maui-bol szinten masodmagammal egy napra atrepultem a szigetcsoport legnagyobb szigetere. Ennek a terulete akkora, mint az osszes tobbi sziget egyuttveve. A szigetek kozott egyebkent nem lehet hajoval kozlekedni, hanem kizarolag helyi legitarsasagok kisgepeivel.

A Big Island-en a Hawaii Volcanoes Nemzeti Parkot neztuk meg, ami lenyugozo es egyedi termeszeti szepsegeket rejt: hatalmas teruleten fekete, megszilardult lavamezok es oriasi kraterek talalhatok, amelyek meg manapsag is kitornek. Egy nagy kitores altalaban minden 20-30 evben kozvetkezik csak be, de napi kisebb „mozgasok” mindig vannak (foleg gozfelhok csapnak fel kisebb kurtokbol) es a lava szuntelenul csordogal az oceanba, nagy zaj es gozfelho kisereteben. Ez tenyleg Pele, a vulkan istenasszonyanak a birodalma: sokfele kozetet, asvanyokat, kitoresek, lavafolyasok nyomait lehet megtekinteni. A kiranduloutak a kraterekhez egeszen kozel, az egykori lavafolyamok mellett vezetnek.
A nemzeti park mellett meg megneztunk egy gyonyoru vizesest es egy orchidea ultetvenyt.

Oahu

Hawaii utam masodik felet Oahu-n toltottem, a fovarosban, Honoluluban. A szallodank ket saroknyira volt a strandtol, a vilaghiru Waikiki Beach-tol. Persze minden nap lementunk ide napozni, furdeni es buvarkodni. Ez a sziget a legnepesebb, a szigetcsoport lakosainak tobb mint a fele itt el. Honolulu belvarosa igazi amerikai nagyvarosra emlekeztet: felhokarcolo szallodak, elegans uzletek, mall-ok, ettermek, konferenciakozpont. A varos mellett magasodik Diamond Head, ami egy kialudt vulkan kratere, es tetejerol csodalatos kilatas nyilik a varosra es a sziget egyeb reszeire. El is kirandultunk ide; egy konnyu turarol (30 perc a tetoig) van szo.

Honolulu-bol kierve azonban rogton megint eldugott kis oblok, lagunak, strandok vannak, ahol nyoma sincs a zsufoltsagnak. A varostol nyugatra talalhato Pearl Harbor, ami maig is a US Navy egyik mukodo bazisa. Az Arizona hadihajo roncsait (ahol tobb mint 1000 ember lelte halalat) nem emeltek ki a vizbol, hanem egy emlekmuvet emeltek a tetejere, a viz felszinere, mementokent. A hely egeszen kulonleges, es megrendito. Ezen a napon, este egy show-t is megtekintettunk az egyik elegans szallodaban „Magic of Polynesia” cimmel. A fo attrakcio egy „helyi David Copperfield”, egy buvesz volt, akinek szinvonalas mutatvanyai voltak. Az attrakcioi kozott hula tancosok es „tuzmutatvanyosok” szorakoztattak a kozonseget.
Az utolso ket nap igazi nagyuzem volt: beach, luau, Templomok Volgye, Szt. Patrik napi parti es shopping, hogy csak a leglenyegesebbet emlitsem.
A luau egy tradicionalis Hawaii unnepseg, lakoma, ahova minden turistanak „kotelezo” elmenni! Ez az unnepseg delutan kezodik es 4-5 oran keresztul (!) folyik. Itt igazan meg lehet tapasztalni a Hawaii emberek vendegszeretet es kulturajat. Lehet itt dardat hajitani, lei fuzest elsajatitani, kokuszdio feltorest es palmafara maszast tanulni. A mi luaunk a sziget keleti reszen, egy kis obol partjan volt megrendezve, csodalatos helyen. Az ar tartalmazta a show-kat, korlatlan etkezest es harom Mai Tai koktelt. A vacsora elott is es alatt is voltak kulonbozo hula tancok es enekesek. A malacot ott helyben sutottek a szemunk elott, es ket „harcos” vitte a vallan a megsult allatot a foasztalra. A naplemente innen (is) gyonyoru volt, ahogy a palmafak mogott-kozott eltunt lassan az oceanba a nap izzo tuzkorongja. Felejthetetlen este volt!
A Templomok Volgye szinten kulonleges hely: a sziget belsejeben talalhato a volgy, felhokbe burkolt hegyek veszik korul. A volgy fo nevezetessege egy japan buddha templom, ami egy hu masa Japan egyik 900 eves templomanak. A templomban egy 10 meter magas buddhaszobor „feszkel”, a templom elotti toban es kertben diszhalak es hattyuk tanyaznak bekesen. Az egesz helyet a nyugodtsag jarja at; tokeletes hely az elmelkedesre.

Nehez szivvel hagytam el a napsutotte, varazslatos Hawaii-t, ahova remelem, meg egyszer visszaterek. Annyi szepseg es latnivalo van a szigeteken, hogy evekig lehetne itt elni, ha minden kincset fel akarjuk fedezni es az osszes beacht felkeresni.
Vegezetul mi mas is mondhatnek, mint: Mahalo (koszonom Hawaii nyelven). Koszonom, hogy eljuthattam erre a csodalatos helyre.

David

A foldi siparadicsom: Vail

Sziasztok!

A tavaszi szunetben lehetosegem volt Vail, Coloradoba sielni egy hetet ime egy rovid beszamolo milyen is volt:
A falu Vail kb 3000 meteren fekszik, nagyon aranyosan egy kis tiroli falunak van kialakitva, elso latasra furcsa hogy szamunkra ismeros stilusu falut talalunk teljesen szokatlan kornyezetben. De a tiroli stilusu kis hazak a Sziklashegyseg hegyei kozott is eppolyan aranyosak mint az Alpokban.

Ez a hely tenyleg kulonleges talalkoztam a vilag mindenreszerol emberekkel, foleg Del Amerikaiak, Nemetek, es szlavok voltak. Mindenki azt mondta hogy azert jott ide olyan messzirol mert ez a hely olyat kinal amit mas nem!

A hegy 2 fo reszbol all, az elso fele( front) es a hatso palyak (THE BACK BOWLS). A front is nagyon jo bar teny hogy azon kivul hogy hatalmas es valtozatos semmi kulonos. Ilyesmi van Europaban is bar azert ott is a legjobb helyek koze tartozna. A palyak itt is nagyon valtozatosak, ugy van megcsinalva hogy egy adott felvonotol le lelhessen jonni buckas meredek fekete palyan is es viszonylag lankas lesimitott kek palyan is.



Es akkor a BACK. Ha felerunk 3.500meterre es a hegy tuloldalan idulunk lefele, akkor a vilagon egyedulallo sielesi lehetosegek hada tarul elenk! Ezert jon ide majdnem mindenki. Orult nagy terulet ami egy hatalmas tolcserre hasonlit. Terdig ero mindig friss porhoba lehet sielni, hegyoldalba, fak kozott ki hol akar.



Amikor egy hihetetlen nagy hovihar kellos kozepen tok egyedul barangoltam lefele a fak kozott es meglattam a semmi kozepen egy fa torzsen a piros emergency telephone feliratot akkor megynyugodtam, es rajottem hogy miert csodalatos ez a hely. Ugy kinal egyedulallo free style sielesi es snowbordozasi lehetoseget, hogy az ember egyedul erezheti magat a hegyen de megis tudja hogy ez egy kijelolt palya ahol figyelnek ra. Ez tenyeg ritka.
Az elso 3nap szakadt a ho aztan pedig ragyogo napsutes vol.

Az hogy milyen erzes volt 3napos havazas utan a 4. napon csodalatos napsutesben, terdig ero friss hoba szaguldozni szabadon lefele a vilag tetejerol eleg nehez leirni, de mindenesetre nagyon boldog vagyok hogy eljutottam ide es szerencsesnek erzem magam hogy egyik nagy almom ilyen hamar teljesult.



Gyuri

Andi es Geza csodalatos utazasa!

2005. augusztus 4. csutortok. Veget ert a mesebeli nyaralasunk, mely soran korbejartuk ezt az oriasi orszagot. Eloszor San Franciscoba erkeztunk, ott toltottunk egy hetet, ami alatt bejartuk a varos hegyes-dombos utcait, "logtunk" a hires nyitott villamoson, hajoztunk a Golden Gate hidhoz, s az Alcatraz borton korul, megneztuk a vilaghiru Stanford egyetemi varost, kirandultunk a hires californiai Napa es Sonoma Volgyek borvidekein (ez kotelezo szakmai gyakorlat volt:), megcsodaltuk a Yosemite Nemzeti Park orias fenyoit, s setaltunk a Csendes-ocean partjan. Furodni ott nem lehetett, mert eleg szeles mindig az ido. De vegig csodaszep napsutesunk volt.



Itt draga rokonaiknal, Orsi es Balazsnal (no meg a ket gezenguz, Matyi es Blanci) laktunk, nagyon szep, medences, azeleakkal teli lakoparkban. Ok ekkor koltoztek ide Buffalobol, igy karitativ kotelessegunket is teljesitettuk: megvartuk, amig megerkezett a kamion az osszes cuccukkal, segitettuk kipakolni, s igy "vegre" tovabb indulhattunk.
Kocsit bereltunk, s 2 nap alatt leautoztunk az oceanparti uton Los Angelesbe. Utkozben gyonyoru varoskakat, s oceanparti csodahelyeket lattunk, s egy akvariumban meg tengeri herkentyuket is simogattunk, s fenylo meduzakat is csodalhattunk. Sot elso este meg egy tengerparti vidamparkba is eljutottunk, ahol kiderult, hogy pont kedd estenkent a kb. 50 evvel ezelotti arakon, tehat fillerekert lehet elvezni a hullamvasut es tarsai "oromeit".
Los Angeles iszonyu nagy varos, orakig tartott egyik helyrol eljutni a masikra. Csak masfel napot toltottunk ott, ami alatt sikerult megneznunk Venice, Santa Monica es Malibu strandjait (sehol nem furodtunk, mert szeles, borus ido volt, s a viz is eleg hideg volt), a hires hollywoodi utcat a jardaba vesett csillagokkal, s az ott szerencsejuket kereso sztarjeloltekkel, s keresztulautoztunk a csodapalotairol neves Beverly Hills-en is.

Itt Los Angelesben vegre megkaptuk a varva vart autonkat is, egy igazan "meno" ezust szinu Ford Mustang Cabriot. Ez azert volt nagy orom, mert ez tartotta az egesz utunkat bizonytalansagban, s igy semmit nem tudtunk elore tervezni, ugyanis fogalmunk sem volt, hogy hol talalunk autot, milyet, s hova kell vinnunk. (Ez egy driveaway nevu szolgalat, amelynek soforre van szuksege, aki atszallitja az eppen aktualis autokat az egyik varosbol a masikba. Tehat mi voltunk a soforok, s cserebe az autot ingyen kaptuk, s nekunk "csak" a benzinert kellett fizetni. S szamunkra ez volt a leggazdasagosabb megoldas, hogy valora valtsuk az almunkat, s eljussunk a Grand Canyonhoz, s keresztulautozzuk ezt a kontinensnyi orszagot.)
Meg egy lepes vissza, mert egy nagy ijedelem elozte meg ezt a nagy oromunket. Ugyanis eloszor egy Chevrolet Silverrado nevu orias "szornyet" kaptunk. Ez egy truck volt, s ez a peldany raadasul meg iszonyu nagy kerekekre lett atteve, olyan magas volt, hogy Andinak segitseg kellett, hogy fel birjon ugorni a kormany moge. Ez volt az eredeti kocsi, amit at kellett volna vinnunk Floridaba (az egeszbol csak ez a celpont hangzott szamunkra pozitivan). Hat megrettentunk rendesen a mereteitol, s a fogyasztasatol is (egy mobil benzinkutra is szuksegunk lett volna, de azt nem adtak hozza). Logo orral mentunk vissza az irodaba, ahol kozoltek, hogy sajnos jelenleg nincs mas kocsijuk. Igy par perc tanakodas utan (volt az fel ora is) ugy dontottunk: rendben, elvisszuk ezt a kocsit, hiszen nincs hol aludnunk, s ki tudja, lesz-e masik auto az elkovetkezendo napokban, nekunk julius vegere haza kell ernunk, s raadasul marcsak fel orank volt, hogy leadjuk az addig berelt kocsinkat. Szoval igent mondtunk, de nagyon nehez szivvel. S itt jott az egyik legnagyobb csoda. Hallottuk, amint az irodavezeto felhivja a kocsi tulajdonosat, s kozli vele, hogy megvan a sofor es 10 nap mulva megkapja a kocsijat. S ereztuk, hogy valami feszultseg van a levegoben. Igy "gyors" imadkozasba kezdtunk az Egiekhez, hogy segitsegnek es alakuljon minden ugy, ami mindenki szamara a legjobb. Es... meghallgatasra talaltunk! Talan ez hihetetlennek hangzik, de tenyleg ereztuk, hogy az angyalkaink ezerrel dolgoznak, hogy atalakitsak ezt a helyzetet. S sikerult is nekik! Ugyanis a kocsitulaj mar nagyon regota vart az autojara, igy beduhodott a 10 napra (ugyanis alapbol 7 nap alatt kellett volna aterni, csak az irodatulaj megkedvelt minket, igy megigerte, hogy ad nekunk 10 napot az utazasra) es ugy dontott repcsire ul, s o viszi haza a kocsijat. Igy hat a "szorny" ugrott. S az irodatulaj "kenytelen" volt elohuzni egy masik autot a tarsolyabol szamunkra: s ez volt a mar emlitett csoda sportkocsi. Ott az irodaban vissza kellett fogni magunkat, de belul majd kiugrottunk a borunkbol! Egyreszt az almom az volt, hogy egy sportkocsit vezethessek at az orszagon, masreszt hogy teljes legyen a mese, tavaly juliusban Andinak volt egy "latomasa", miszerint egy nyitott autoval utazza keresztul Amerikat... es ilyenkor ne mondjam azt: "boszorkanyt fogtam" :) Tehat vegre utra keltunk a nagy cel: a Grand Canyon fele. Akkor meg nem is tudtuk, hogy meg annal is gyonyorubb helyeket fogunk latni. Los Angelest elhagyva az elso "utba eso" varos Las Vegas volt. Ami nem cask a kaszinoival es pompajaval hagyott nyomott bennunk, hanem az elkepeszto homersekletevel: kb. 50 fok volt ezt meg hihetetlen paraval tetezve. Eletunkben nem ereztunk ilyen meleget, most igazan megtapasztaltuk, mit is takar a rekkeno hoseg fogalom. Mikor menet kozben kinyujtottuk a kezunket a kocsibol, nem hutott a levego, hanem egetett! Mint a teknoc a hazaba, ugy menekultunk vissza a kocsiteto ala, nem volt kedvunk "pavaskodni" a cabrionk adottsagaival. Keso este erkeztunk oda, s szerintunk ez a varos ilyenkor sotetben mutatja meg az igazi arcat: csillogas-villogas mindenhol, hivogato neonreklamok, csalogato kaszinok, eloadasok. A jatek kedveert kiprobaltuk a felkaru rablot, ami nevehez hiven el is nyerte az erre szant dollarainkat. Aztan hajnal fel 4-re vegre agyba kerultunk, s most eloszor halaval gondoltunk a legkondira. Masnap gyalog is bejartuk Las Vegas fo utcajat, ami felert egy vilagutazassal, ugyanis itt az epiteszek igazan kielhettek a megalomaniajukat, s felepitettek Velence, Roma, Parizs, Luxor, Isztambul, New York, s meg ki tudja hany hires varos szinte tokeletes masolatat. Meg egyszer betertunk egy kaszinoba is, s most a rulettel probalkoztunk, ami sokkal jobban ment, hisz az elozo nap elvesztett penzunket visszanyertuk!!! S mivel tudjuk, hogy a csucson kell abbahagyni, ezen a ponton ki is szalltunk, s igy nem luzerkent hagytuk el a vilag talan legnagyobb szerencsejatek varosat. Majdnem elfelejtve, de meg idoben visszaterve meglathattuk a gigantikus Hoover duzzasztogatat, amely talan filmekbol ismeros lehet, s meg arrol is hires hogy pont a hid kozepen talalkozik ket allam: Nevada es Arizona.

A kovetkezo cel mar tenyleg a szivunk csucske, a kanyonok voltak. Naponta egy ujat csodalhattunk meg beloluk: eloszor Zion sziklai nyugoztek le minket, majd a Bryce kanyonnal amuldoztunk, s csinaltunk ezer fotot: ez lett az egyik kedvencunk, mintha egy mesebeli varos es nepe lenne ott kobevesve, nem gyoztunk betelni a latvannyal. Egy nap utazas, s estere megerkeztunk a vilaghires Grand Canyonhoz. Este meg eljutottunk egy orias kepernyos moziba, ahol fantasztikus kepsorokkal "izgattak fel" minket a masnapi latvanyra. A nagy megerkezest stilusosan egy cowboy steakhouse-ban unnepeltuk meg, ami egy igazan unnepi vacsi volt szamunkra, mert az utunk soran a kaja volt, amin igazan sporolni tudtunk, s ezt meg is tettuk. Aztan masnap tenyleg csodaszep elmenyben volt reszunk, kulonosen mert egy helikopteres utra is raszantuk magunkat. Igaz egy kicsit csalodtunk, mert a helikopter nem ment be a kanyon aljara, a Colorado folyo fole, de azert nem panaszkodunk, lenyugozo latvany tarult elenk a magasbol. Tenyleg dobbenetes latni ezt az orias sik platot, ami egyszercsak kettevalt, s egy 1,6 km mely szakadek keletkezett, amely aljan a Colorado folyo tor utat maganak, hol nagyon szeliden, hol pedig igazan vadul. Nem csoda, hogy a tudosoknak meg ma sincs biztos valaszuk ra, hogy is tortent mindez. A naplementevel mi is bucsut vettunk ettol a termeszet alkotta remekmutol, nem is tudva, hogy masnap egy ujabb csoda var rank: Monument Valley. Ez egy ujabb sik plato, amibol mintha kulonos formaju sziklak nottek volna ki. Talan igy nem sokat mond a neve, de adok hozza egy kis segitseget: itt keszult a hires Marlboro es sok auto reklamfilmje, rengeteg western film, Tom Cruise itt logott a sziklarol a Mission Impossible cimu filmben, s (kedvencunk) Forrest Gump itt faradt el a nagy futasa vegen. Ez ma is egy indian rezervatum, a Navajo indiantorzs tulajdona, s ok szerveznek autos, s lovas turakat, amivel korbevisznek, s megmutatjak a sziklakban rejlo csodakat. Megint mesebeli kalandunk volt, s a tobbi turistakkal teli dzsipp mellett, mi - mintha egy milliomos par lennenk :) - egyeduli utaskent elvezhettuk indian kiserunk kedves idegenvezeteset. Hihetetlen sziklaformakat tart fel nekunk itt a sivatag kozepen: megcsodalhattuk a Nap szemet, a Fulet, az Indian Fonokot, az Alvo Sarkanyt, a Fonix madarat, a 3 Novert, egy indian Isten Asszonyt, s meg szamos lelegzetelallito format es latkepet, s igazan megtapasztaltuk milyen forro tud lenni a sivatagi homok (nem is tudtam, hogy azbeszt-talpam van:). Sajnos az ido surgetett minket, igy itt sem idozhettunk tovabb, hogy legalabb meg az esti fenyekben meglathassuk Mesa Verdet. Ez egy ujabb kulonleges Nemzeti Park, ahol hihetetlen magassagokban sziklavarosokat talaltak, amelyekben az elso itt elo emberek laktak. Sajnos a hazikokba mar bemenni nem tudtunk, de a naplemente fenyeben kivulrol is gyonyoru latvany tarult elenk, igazan lenyugozo volt. S ez egyben ezen videken tett kalandozasunk veget is jelentette. Itt meg athaladtunk egy erdekes ponton: ez az egyetlen hely Amerikaban, ahol 4 allam talalkozik, ezert "4 Sarok" Emlekmunek nevezik. Ezt is lattuk, bar ez inkabb csak erdekesnek, mint szepnek volt mondhato. S a csodaszep helyek es latvanyok utan most egy nagy vezetes allt elottunk, amit vegulis konnyebben teljesitettunk, mint az a terkepre nezve tunt: 3 nap alatt atvezettunk a kocsi uticeljahoz: New York Citybe. Szerencsere nagyon rendes ember volt a tulajdonos - igaz, mi is teljesitettuk a kivansagat, s hetfo helyett egy nappal elobb, mar vasarnap este odaerkeztunk - s eltekintett attol, hogy a kocsiba tett plusz 800 kilometert ki kelljen fizetnunk. Tehat a csodaautot szerencsesen es epsegben leszallitottuk, miutan o es a baratja (mindketten fiuk voltak) nagyon kedvesen felajanlottak, hogy visszavisznek minket a kb. 10 percre levo szallasunkra. Amibol az egyik legviccesebb kalandunk sikeredett: mar ugy kezdodott, hogy nagy meglepetesunkre, nem o vezetett, hanem engem kertek meg, s ok ketten pedig bepreselodtek az eleg szukos hatso ket ulesre (muris volt, ahogy a parja beszelt vele: Honey igy, Honey ugy:). S ezutan - bar az teny, hogy New Yorkban tajekozodni igazan nagy kihivas, de ok megiscsak hosszu evek ota elnek ott - 4-szer mentunk at foloslegesen a Verrazzano hidon, amit mi nem bantunk, mert gyonyoru szep volt, foleg igy este kivilagitva, s egyben sirosra nevettunk magunkat kozben a benazasuk miatt. Aztan masnap igazi turista modjara hulla faradtra gyalogoltuk magunkat ebben a felhokarcoloktol zsufolt metropoliszban. Mar kulon-kulon mindketten jartunk itt, igy szerencsere nem volt rajtunk a "nyomas", hogy 1 nap alatt mindent latnunk kell. Igaz, igy is lejartuk a labunkat. Stilusosan az itt feltalalt bagelt reggeli-ebedeltunk, elmentunk a szinhazi negyedbe, fellifteztunk az Empire State Building tetejere egy kis madartavlatot csodalni, elsetaltunk a Wall Streetre is, a hires tozsdehez, amely meg ma is a penzugyi vilag kozpontja, s esti fenyekben meg eljutottunk a ledontott hires ikertornyok helyehez is. S ha mar helyi stilusban kezdtuk a napot, abban is zartuk - ami egeszsegesnek persze nem volt mondhato, de utunk soran mindossze ketszer eltunk vele -, s a Kinai Negyed egyik Burger Kingjeben hamburgert, sult krumplit, s a masik helyi specialitast, cheesecake-et es az iszonyat melegnek koszonhetoen King Size uditot vacsiztunk L. Majd a helyi kisvonattal hazaerkeztunk. Masnap delelott meg lesetaltunk a szallasunktol 5 percre levo tengerpartra, Coney Island-re (amely legnagyobb meglepetesunkre az eddigi legmelegebb strand volt), s korbejartuk kicsit a kornyezo, eleg lepukkant kornyeket.
Innen irany a repter, de meg szerencsere mindig nem utunk vegallomasa fele, meg mindig tartogatott meglepeteseket a nyaralasunk szamunkra. Tehat innen egy akcios jegynek es Adamci internetes kozbenjarasanak koszonhetoen elrepultunk szeretett Buffalonkba. Vegre igazi, s igazan jol sikerult vacsit foztunk (bableves, husos-sajtos teszta, tiramisu:), aludtunk egy jot igazi agyban (jaj, azt meg nem is irtam, hogy az utat mindketten ujonc kempingezokent vegig satraztuk es halozsakoztuk, amivel igazan meg voltunk elegedve:), s masnap mar draga Poni(kam)mal utrakeltunk parocskam otthonaba, Washington D.C. fele. 8 ora vezetes utan meg is erkeztunk, s Pepper kutya dedelgetese es a vacsi utan ki is doltunk. Ezutan ket nap lazulas kovetkezett, mert az ido nem kedvezett az oceanparti terveinknek, igy vegre tudtunk egy igazan kierdemelt nagymosast tartani, s ebben a szepseges varosban csavarogni.
Aztan megerkezett a jo ido, s 4 ora vezetes utan eljutottunk utolso allomasunkhoz az Atlanti Ocean partjara, Rehoboth varos strandjara. Itt egy ujabb csoda tortent velunk: szallaskereses kozben kiderult, hogy ez egy nagyon felkapott hely csillagaszati szobaarakkal, s ekkor kerdezoskodes kozben egy angyalt talaltunk, aki befogadott minket a sajat hazaba, s azzal, hogy fizessunk annyit, amennyit gondolunk, s akar egy honapot is maradhatunk. S mindezt azzal magyarazta, hogy amikor a szemunkbe nezett, oszinteseget latott. Hihetetlen elmeny volt. Sajnos egy honapunk nem volt, de 2 ejszakat ott toltottunk. Az oceanpart gyonyoru volt, a hullamok pedig hatalmasak, igy jokat jatszottunk bennuk, iszonyu erovel meg tudtak dobni (es meg vetkoztetni is tudtak:). Az egy honapos, gyonyoru, de feszitett tempoju kalandozasunk utan igazan jol esett megpihennunk itt a szepseges, s egy kicsit mindig misztikusan vegtelen ocean partjan. A partrol meg delfineket is csodalhattunk, amint a parthoz egesz kozel elvezik a ficankolast. Mar a turank alatt is szep szint szedtunk ossze, de itt a barnasagunkat is megkoronaztuk, s mar ki sem tuntunk a negerek kozul sem. (Bocsanat, az Afro-Amerikaiak kozul) J Este meg romantikaztunk, setalgattunk a korzon, s a kicsit szelidebben hullamzo oceanban is. Igazan melto befejezese volt ennek a mesebeli nyaralasnak. Augusztus 2-an, kedden visszaertunk Washingtonba, s masnap konnyes bucsuval indultam vissza a festoi szepsegu Buffaloba.
Hat remelem, ebbol az igazan hosszura sikeredett beszamolombol kiderult, micsoda eletre szolo elmenyben volt reszunk, pedig csak egy toredeket sikerult irasba foglalnunk mindannak, amit ateltunk. Keszitettunk kb. 1.000 (nem eliras:) fenykepet es sok oranyi videofilmet is, amit ember legyen a talpan, aki vegig nez.
Az biztos, hogy ez az utazas egy kitorolhetetlen orok emlekunk marad, teljesult egy almunk, atautoztunk Amerikan, megcsodalva rengeteg szepseget, levezetve kozel 10.000 km-t es tenyleg hihetetlen, mesebeli kalandokat, angyali torteneseket atelve.

Andi & Geza

Kirandulasom Nyugaton

Februar kozepen a President heten egy nagyon szep es tartalmas kirandulason vettem reszt a buffaloi csaladommal, a Certoekkal, megpedig Las Vegas, Grand Canyon es Phoenix haromszogben tettunk latogatast.
A kirandulas nagyon jol kezdodott, hiszen Las Vegas-ba erkeztunk, mely gyonyoru hely, bejartuk az osszes szallodat es kaszinot, szamomra teljesen uj volt ez a kornyezet es nagyon nagy hatassal volt ram a feny, csillogas, pompa, ami termeszetesen rengeteg alsaggal is parosul, de ezt az ember ilyenkor hajlamos nem eszrevenni, elhessegetni. De az elet pozitiv es negativ oldalarol egyarant tudomast kell venni ahhoz, hogy azt ugy eljuk meg, hogy a legjobb legyen szamunkra.
En magam is megprobalkoztam a szerencsejatszas tevekenysegevel, de csak kis tetelben jatszottam. Sajnos el is vesztettem mindazt az osszeget, melyet erre a szorakozasfajtara kulonitettem el, de megerte, mert ezt is meg kellett tapasztalni. A felkaru rablot mar 1 centes alapon is lehet jatszani, ezzel egyenes aranyban all, hogy a nyeremenyek is igen kicsik, az esely a nyeresre ugyszinten. Ezen felul 5, 10, 25 centes alapok vannak, 1, 5, 10 dollarosokkal kiegeszitve. Minel nagyobb a tet, annal nagyobb a nyeremeny, de ez az eselyekre nem feltetlenul vonatkozik. Ezen kivul meg poker, black jack, rulett es kockadobos jatekok voltak, mely asztalok korul mindig hemzsegtek a jatekosok. Egy erdekes dolgot kiemelnek, megpedig azt, hogy az asztaloknal a dealerek vagyis az osztok egytol egyig azsiai szarmazasuak voltak. Hogy miert, nem tudom.
A jatekterem hatalmas es gondosan be van kamerazva, az osztokat figyeli az asztalfelelos, az asztalfelelosoket a szekciofelelos, azokat a teremfelelos, azokat meg a szem a plafonrol, illetve a felso irodakbol. Lasd meg a Casino c film.
A szallodak es kaszinok egybe epultek, rendszerint az also egy ket szint az, ahol a jatek folyik, a tobbi pedig szalloda. A hires szallodak a Strip-en vannal (Las Vegas Blvd), megtekintettuk a New York, New York, Bellaggio, Luxor, Caesars Palace, Mandalay Bay, MGM Grand hoteleket, melyek mondanom sem kell pompazatosak. Mi a Treasure Island nevuben szalltunk meg.
A Luxor egy hatalmas uvegpiramis, mely belso tereben muzeum, IMAX mozi, uzletek, ettermek es mondanom sem kell, kaszino mukodik. Nagy hangsuly fektetnek arra, hogy a szallo es atutazo vendegeket a leheto legmagasabb szinvonalon kiszolgaljak. Ebbol eredoen minden igenyt kielegitoek a szobak, az ettermek, az etelek egesz kiveteles skalajat vonultatjak fel.
A New York, New York szalloda, amint a neve is mutatja a keleti parti metropolisz temakort mutatja be. A szalloda kompelxumban megtalalhatok a Szabadsag Szobor, ESB, Chrysler Building, Brooklyn Bridge masolatai. A szalloda belul ugy van kialakitva, hogy az utcareszleteket abrazol NYC-bol, az epuletek egy egy ettermet vagy boltot foglalnak magukban. Az ember mar mar ugy erzi magat, hogy tenyleg NYC utcain setal.

A Grand Canyon lenyugozo termeszeti kepzodmeny. A rendelkezesre allo napon vegigutaztuk az egyik reszet (kb 50 merfold), ami az Arizona - Nevada hatarhoz legkozelebb esik, s felejthetetlen elmenyt nyujtott. Ezt latni kell, szavakkal szinte leirhatatlan az a meltosag, ero, ami ebben a volgyben rejlik. A termeszet evezredes munkaja olyan szepen megjelenik a tajban, hogy azt vetek lett volna kihagyni, az elemenyt most mar nem potolhatja semmi. Az utat kilatopontok szabdaljak, ahol az ember megall, kiszall az autojabol es korbenez, fenykepez es videofelveteleket keszit. Az itteni ajandekboltok (mert az sehonnan sem hianyozhat) elsosorban indian termekeket arulnak. Ezek egy resze tenyleg indianok altal keszitett ruhanemu, szonyeg, fafaragas, de sajnos megtalalhatoak a "Made in China" feliratu rezboru termekek is. Ez egy picit (?) illuziorombolo.
Az egyik megallonal a boltban egy oreg indian asszony keszitett kezzel egy szonyeget, ahogy kell jo magyar szokas szerint lefenykepeztem. Az asszony ertesemre adta, hogy a fenykepezes nem ingyenes tevekenyseg, ezert egy dollart hagytam neki a pozolasert.

Az utolso 3 napot egy Scottsdale nevu helyen toltottuk, mely Phoenix egy kulvarosa, a sivatag kozepen elterulo varoska. Egy Resort-ban szalltunk meg, ahol az apartmanhazak mexikoi mintara epultek, ket szintes epuletekben negy apartman talalhato. Nagy volt a kenyelem, korszeru a berendezes, a felszereltseg is kituno, az ido kivalo, s ez feludulest jelentett a Grand Canyon utan, ahol hideg volt, ejjel meg ho is esett, fagy is volt.
A tersegben talalhato Frank Lloyd Wright, a legnagyobb ameriaki epitesz teli rezidenciaja, ahol a epitesz gyakornoki telepet rendezett be valamikor a 30-as evek kozepetol. A ra jellemzo szogletes stilusban felepitett epuletek, a teret nagyszeruen kihangsulyozo epiteszeti stilus es a termeszetes epitoanyagokat eloterbe helyezo megoldasi modok hasznalataval az egesz telep nagyszeruen illeszkedik be a sivatagos, hegyes kornyezetbe. FLW nagyszeruen kitalalta es megtervezte a komplexumot, s abban teljesen onzetlenul epiteszetet kezdett el tanitani. Az iskola a mai napig mukodik, tandijas kepzes, allamilag elismert okatatasi intezmeny, ahol Bachelor vagy Master's kepesitest lehet szerezni.
Mivel Phoenix-ben NBA csapat is szekel, ezert szombaton este ellatogattam a merkozesukre. A hazai csapat a Charlotte Bobcats-t fogadta es ahogy annak tortennie kellett az eroviszonyok alapjan viszonylag magabiztosan gyozott is. Nagy elmenyt jelentett eloben latni az MVP Steve Nash, a Matrix becenevre hallgato Shawn Marion es a tobbi szupersztar jatekat. A hangulat is jo volt, persze a nezok (mint azt mar tobbszor is megtapasztaltam) csak akkor hallattak hangjukat, ha valami tortent, vagy pedig a villanyujsag kiabalasra szolitotta fel oket. A merkozes elott a cheer leader lanyokkal tortent pozolas kiveteles emleket jelentett.
Mindenkinek nagyon ajanlom, hogy menjen el ezen orszagreszekre es tapasztalja meg mindazt, amit en is megtapasztaltam. Senki nem fog csalodni, kiveteles elmenyekben reszesul majd az illeto.

H. Szabi

International Fest @ Canisius, 2006

Március harmadikán, pénteken a nemzetközi erők fokozódását ünnepeltük a Canisius College-on. Minden évben megrendezésre kerül ez az esemény, ami ebben a suliban általában kifejezetten nagyra sikeredik. Jelenleg több mint 100 nemzetközi (értsd, nem amerikai) diák tanul itt, több mint 30 különböző országból. Az eseményen a közreműködő nemzetségek sarjai a legkülönbözőbb módon mutatják be azt az országot, ahonnan jönnek, de olyan is előfordul, hogy egy amerikai talál ki valamit, amivel részt vehet az eseményen, így kapván kreditet a munkájáért valamelyik óráján. Mint pl. a mellettünk levő asztalon francia palacsintát áruló leányzó, akiről kis idő elteltével derült ki, hogy amerikai, semmi köze a franciákhoz, és csak órai munka keretében van jelen, és adja ki magát franciának.

Szóval, a fesztiválon a magyar csapat is megmutatta magát. De még hogy! A Tonawanda family azt találta ki, hogy főz valami finomat a rendezvényre, ami Esther Northmannak is nagyon tetszett, mondván az amerikaiakat a gyomruknál fogva lehet megfogni. Kitaláltuk hát, hogy valami különlegesebb dolgot szeretnénk csinálni, nem gulyást, mert általában az kapható a magyar rendezvényeken, legyen az bárhol ahol eddig jártunk. Csináljunk Hortobágyi Húsos Palacsintát, jött az ötlet, és ez támogatásra is talált azonnal mindannyiunk között. A kaját természetesen mindenki nagy erőbedobással készítette, mindenkinek meg volt a maga feladata. Orsi a palacsintákért felelt, János a hagymáért és a habarásért, Andris pedig a töltelékért, a hortobágyiért.

A suliba pont jókor érkeztünk, láthattuk a többi nemzet diákjait elkészülni a saját standjaikkal. A mi helyünk a Magyar Háztól kölcsön kért képekkel, Nagy-Magyarország térképpel és Nemzeti zászlóval volt díszítve, Pétertől kölcsönkapott terítőn terítettünk meg, kipakoltuk a Magyarországot népszerűsítő brossuráinkat, és a magyarországi fürdőket bemutató filmet.

Elmondhatjuk, hogy nagyon sokan jöttek a standunkhoz, és mindenki pozitív élményekkel távozott onnan. A kaja hatalmas siker volt, éppen elég lett, és sokan mondták, hogy felkeltettük az érdeklődésüket az ország iránt. Jó ötletnek bizonyultak a kiadványok, sokan nézték át őket. Találkoztunk pár régen kiköltözött magyarral is, velük nagyon jókat lehetett beszélgetni, elmondtuk, hogyan tudnak Magyarországra jutni.



Nagyon klassz volt a japán és a jordán asztal, ahol japán és arab írással írták le az odatévedt emberek nevét, henna-festést kaptak a lányok a kezükre, hasukra, ki ahova akarta, nagy afrikai és ír táncos csoport adott elő és táncoltatta a népet az egyik teremben, lengyel középkori ruhát próbálhattunk fel egy fotó erejéig, volt bor-kóstolás, karaoke, filmvetítés, dínom-dánom. Az ebédlőbe hatalmas etetés és táncos mulatság volt szervezve. Mindenféle nemzetközi ételt rendelt a suli egy helyi étteremből, amit a szokásos desszert és kávé követett. Nagyon sokan jöttek el erre a rendezvényre, igazán jó munkát végeztek a diákok. Sok ismerős diákkal talákoztunk, és sokat ismerhettünk meg itt.





Klassz este volt! :)

Tonawanda Family

Black History előadás, Cold Spring Church of God in Christ Jesus

Feka* mise :)

Egész február a feketék történelméről szólt. Martin Luther King-ről és a híresebb afrokról. Már régóta terveztük, hogy elmegyünk egy feka templomba, mert baromira érdekelt, hogy milyen egy gospel-mise. Gyerekek, fantasztikus! Tegnap jutottunk el egy ilyen templomba. A Black History Week záróakkordjaként egy templomban egy előadást tartottak az afrok történelméről. Az egyik Canisius-os diák mondta, hogy menjünk el hozzájuk, mert a papája a pásztor a templomukban, és nyaggattuk már egy ideje, hogy érdekelne egy miséjük. Elmentünk hát a Cold Spring Church of God in Christ Jesus templomba... Bementünk, pontosan időben érkeztünk, és kicsit elképedtünk. Ugye eleve fura volt egy vadidegen helyre betoppanni, vadidegen emberek köze, de csak mi voltunk fehér emberek, mindenki más fekete volt. Nyilván... Voltak vagy 70-en, 80-an. Köztük 3 fehér gyerek virított!!! Hát elég fura érzés volt kisebbségnek lenni! Bar amúgy is kisebbség vagyunk a világon, mármint fehérek, de ez így kemény volt. Mondtam is, hogy lesz mit mesélni, ha kijutunk! Szóval, azonnal mondtuk a sok udvarias emberkének, hogy vendégek vagyunk, keressük Crystal Wallas-t. Na, őt persze nem nehéz megtalálni, jött is azonnal integetve, mosolyogva, s le is ültettek gyorsan. Kaptunk ajándék legyezőt, Black History felirattal, jól néz ki, szép kis emlék lesz. Az egész mise úgy kezdődött, hogy énekelni kezdtek az emberek, pontosan úgy, ahogy a filmekben láttuk már sokszor. Egymás után ezerszer elhangzik, hogy Hallelujah!!! Mindenki mosolyog, énekel, integet, tapsol, táncol, a fejét rázza, könyörög, stb. Hihetetlen élmény. Olyan mintha egy filmben lennél. Tényleg olyan, mintha megelevenedne a Apácashow. Elképesztő, de felemelő, vidám és fura egyszerre. Mert teljesen más mint amihez mi vagyunk szokva. Mikor az éneklésnek vége, jön a pásztor és elkezdi a misét. Ő is teljesen úgy nyomja mint a filmekben. Minden második szava, Amen. De a java még csak most jött. A fekete hónap alkalmából történelmi előadást tartottak a templomban az egybegyűlteknek. Kellett viszont egy-két fehér ember, a fehér szerepekbe, és hamár betoppantunk megkértek, hogy működjünk közre. Orsi egy tanárnő lett, aki elé egy kislányt rendőri kísérettel visznek. A sztori, hogy a leányzó volt az első fekete kislány aki „fehér" vagy inkább „koedukált" suliba járt, így elég nagy felhajtás volt körülötte. Nem nézték jó szemmel őt, bántalmazni akarták, ezért kellet a rendőri kíséret mellé. János pedig egy olyan embert játszott aki felszáll egy buszra, s nem tud leülni. Abban az időben a tömegközlekedési eszközökön csak fehér emberek ülhettek le, a feketéknek át kellett adni a helyüket ha egy fehér ember kérte. Történt egyszer, hogy egy nő nem adta át a helyét mert nagyon fáradt volt, s ezért letartoztatták, s elvitték. Hatalmas közfelháborodás, per és sajtókampány követte persze mindezt. Innen indult a feketék integrálódási folyamata. Én mindeközben fotókat gyártottam ezerrel! Az esemény végén mindenkinek megköszöntek a jelenlétet, külön nekünk is, a beugró és segítőkész színészeknek, és a fotósnak, szóval mindenki nagyon aranyos volt, mondták, hogy menjünk majd még hozzájuk. Valaki azt is mondta, hogy meghallgatásra talált az imájuk, hiszen fehér ember ment a templomukba!

András

* politikailag korrekt: afro-amerikai
** Hamarosan felkerulnek meg ehhez a beszamolohoz is fenykepek, amint megkaptuk oket Crystaltol.

CTP diakok - 2006 januar

Kattints a képekre! >>

Az alapító es a program bemutátasa

„Make a lot. Save a lot. Give a lot."

A Calasanctius Training Programot dr. Forgách Péter, a New York állambeli Buffaloban élő szemészorvos hívta életre 1994-ben, amikor lehetővé vált, hogy magyar diákok rendszeres ösztöndíj-támogatást kapjanak egyes amerikai egyetemeken és egészségügyi intézményekben. A Program célja amerikai ösztöndíjak biztosítása felelősen gondolkodó diákok számára, akik várhatóan a társadalomban és valamely történelmi keresztény egyházban szerepet vállaló értelmiségiek lesznek.

Az elmúlt majdnem tíz év során több, mint száz fiatalnak (köztük több erdélyi és felvidéki diáknak) adatott meg, hogy a Programon keresztül egyetemi tanulmányokat folytasson ill. szakmai képzésen vegyen részt az Egyesült Államokban. Végzett diákjaink hazatérve - a kint megszerzett diplomának ill. szaktudásnak köszönhetően - felelős pozíciókban tudtak elhelyezkedni úgy a gazdasági életben és a közigazgatásban, mint egészségügyi, oktatási intézményekben ill. civil szervezetekben. Véndiákjainkat ösztönözzük arra is, hogy szakterületükön való tevékenykedésükön felül munkájukkal és anyagi hozzájárulásukkal támogassanak értékteremtő és -ápoló kezdeményezéseket, jótékony célú nonprofit szervezeteket. A félévenként megrendezett véndiák- találkozók is azt a célt szolgálják, hogy elmélyítsük egymásban a köz javáért érzett felelősséget.

A Calasanctius Ösztöndíj Alapítványt a CTP véndiákjai hozták létre azzal a céllal, hogy megteremtődjék a Program működtetésének magyarországi anyagi bázisa. Az Alapítvány fontos célkitűzésének tekinti, hogy támogatást adjon a nehezebb anyagi körülmények közt tanuló ösztöndíjasoknak, valamint, hogy - közvetett módon - növelje a közgondolkodásban a jótékony célú adakozás és az önkéntes munka értékét.