Calasanctius Training Program az Egyesült Államokban

hétfő, április 17, 2006

Szavazás New Yorkban



Regota vartuk mar ezt a napot, hisz nemcsak New York lelegzetelallito felhokarcoloi csabitottak, hanem vegre ismet eljott a "valasztas" napja. Tobbiektol elteroen mi nem Torontoba utaztunk, mert Feco es jomagam sem rendelkezik ervenyes kanadai vizummal. Ezert ketten, edeskettesben, leautoztunk a "Big Apple" varosaba, hogy elve allampolgari jogunkkal es kotelessegunkkel, leadhassuk szavazatunkat az altalunk szimpatikusnak velt partra. Utunk soran szep sorjaban vegigbeszeltuk aktualis kerdeseinket (volt idonk ra :-), dolgainkat, megbeszeltuk az "iksz" pontos helyet es mas megannyi jovobe mutato temat is boncolgattunk.



Szavazaskor sorszamot kaptunk, hisz igen nagy volt az adminisztracio, igy masfel ora alatt kerultunk sorra. Ezen idot is kihasznaltuk, hisz a Konzulatushoz kozeli ir kocsmaban toltottuk el fennmarado perceinket. A sor igen jo volt, szerencsere ez azonban nem tevesztett meg minket a helyes rublika megtalalasaban. S ezzel utjara inditottuk ertekes voksunkat.
Ezutan egy szep nagy setat tettunk a Central Parkban, ahol peldaul megneztuk kedvenc enekesunk, Bono egyik rezidenciajat.


Visszaterve a Konzulatushoz megismerkedtunk magyar fiatalokkal, akik elvittek minket a magyar-olasz etterembe. Itt aztan adtunk a kaloriaknak, hatalmas vacsoraban volt reszunk, s elvezetunket a barackpalinka es az Unicum csak tovabb melyitette. Masnap mar celiranyosan tertunk vissza a "magyar negyedbe", hisz felfedeztuk a magyar hentes es a cukraszda holletet. Termeszetesen itt is adoztunk a hazaszeretet eme egyedi formajanak.



De tovabbi meglepeteseket tartogatott szamunkra e kornyek, hisz a Magyar Reformatus Templom mellett a Magyar Kulturalis Egyesulet Hazaba is bementunk, ahol epp egy Hun-Magyar temetkezesi szokasokrol tartottak igzan erdekfeszito eloadast.
Aztan vasarnap sotetedeskor visszaindultunk Buffaloba, ahova szerencsesen megerkeztunk.

Talalkozunk a masodik forduloban!
Geza



péntek, április 14, 2006

Cleveland-i cserkész Regös tábor

Az egesz ott kezdodott, hogy mivel en meg eletemben nem cserkeszkedtem, igy gondoltam ezt is ki kell probalni egyszer. Elkezdtem jarni pentek estenkent a buffaloi 58. szamu Toldi Miklos Cserkeszcsapatba, kovetve Kati es Zsuzsi peldajat. Nagyon tetszik az itt szuletett, de magyar felmenokkel buszkelkedheto gyermekek tanitasa. Nem semmi pentek estere: magyar nyelvtan, irodalom, tortenelem, foldrajz … A gyerekek tobb csoportra vannak osztva. A legkisebbekkel Zsuzsi es Kati jatszanak magyar nepi enekeket, hagyomanyorzo jatekokat tanitva nekik, a tobbiek komolyabb foglalkozason vesznek reszt.

Az egyik ors vezetoje Barbara, aki egyik este szolt harmunknak, hogy regos hetvege lesz Cleveland mellett a Camp Beaumont-nal. Sajnos vegul Katiek nem tudtak jonni, helyette csatlakozott hozzank (igaz csak Clevelandig) a Tonawanda Family 2 tovabbi tagja: Andris es Janos. Igy teljes is lett a csapat, mert Babra nem hogy csak tiszteletbeli CTP-s tag, de tiszteletbeli Tonawanda Family tag is :).

Pentek reggel, egy kis kesessel (magyar szokas szerint :) el is indultunk Cleveland fele. Eloszor meglatogattuk Zolit. Fantasztikus helyen lakik! Szep park, az osszes epuletben egyetemistak laknak. A nemzetkozi hazban -ahol szobat berel- 21-en laknak, komoly szabalyok betartasa mellett: nem lehet 3-nal tobb ugyanolyan nemzetisegu, be van osztva, hogy ki, mikor foz. Van kulon bevasarlo, kulsos szemelyzet, de a megvasarolt dolgok behordasat mar a haz osztja be. Meg van a takaritas rendje, a vendegfogadas rendje (aki fogad vendeget, aznap o foz, igy Zoli kaposztas tesztaval keszult a sracoknak estere), van hazvezeto valasztas (persze a Zoli a haz vezetoje :))).

A haztuznezo utan siettuk be a belvarosba, mert St. Patrick unnep alkalmabol az irek (illetve aki el es mozog... vagy inkabb aki szereti az ir sort :) hatalmas felvonulast csinaltak. Utcak lezarva, nezokozonseg a jardaszegelyeken, hozva magukkal a kis szekeiket + gyerekeiket kis huzos kocsikban. Persze minden zoldre festve, meg a lovak patai is, sot hajak, parokak, SOT egy fiatalember 1 szal sortban es sportcipoben, zoldre fujt felsotesttel. Termeszetesen nem kell mondanom, hogy +2 celzius fok volt csak az utcan. Voltak kulon szekciok: old carok (avagy oreg kocsik! vb :), kozte Bat Man kocsija is, ir farkaskutyak, iskolak diakjai, mesefigurak, zeneszek, sot meg a feketek is megjelentek voros fekete oltozetben, hatalmas dobokkal, fantasztikus afro-amerikai tanccal, koreografiaval es zenevel. A kozpontban bementunk a nagy bevasarlokozpontba (itt is minden es mindenki zold volt), ahol Zoli elment mozijegyet venni (magyar film: Porcelanbaba), mi addig shoppingoltunk (avagy vasaroltunk vb :). A szabadsag orszagaban ahogy vege lett a felvonulasnak, abban a masodapercben takaritottak el a nepet a rendorok (It is time to go home! - kedves beszolassal). Zolit bevartuk egy kavezoban, ahova hozta magaval a csinos Trinidadi baratnojet.

A sracok meg maradtak nezelodni, mi Babraval visszafutottunk, mert lejart a parkolojegyunk es itt Amerikaban nem cecoznak: 30 dollaros mikulas csomagokat osztanak a szelvedore. Hat, azert ereztem, hogy pont 50%-al idosebb vagyok, mint Babra :))). Tud am rohanni. Meselte, hogy Budapesten tanulta meg, mikor az ejszakai bulik utan, hogy ne fazzon, igen szedte a labat a Moriczrol a Apor Vilmosra (ott van Budan lakasuk). Hat igen, en nem buliztam annyit az utobbi idoben. Amugy itt a parkoloora nem ad cetlit, hanem minden helyhez van egy kulon ora, amit ha bedobsz penz, felhuzza onmagat, majd ketyeg visszafele. Zoli kocsijanal meg dobtunk be, mi kocsiba pattantunk, oszt behajtottunk a belvarosba, osszeszedtuk a sracokat, majd siettunk a Magyar Muzeumba. Sajnos zarva talaltuk, de meg igy is nagy elmeny volt, hisz az egyik modern bevasarlo kozpont elso emeletenek igen nagy hanyadat foglalja el. Ha nem tudsz bejutni, akkor is megtudod a kirakatban levo tablokon, hogy kik is a magyarok, honnan jottek. Szerintem ez nagyon klassz.

A kocsihoz visszaterve lesetaltunk meg a to partjara. Ahol megneztuk a csodalatos naplementet. Olyan volt, mint egy tengerpart, siralyokkal, hajokkal. Csak epp jo hideg volt. A lefele vezeto uton clevelandiak nevei voltak belevesve a kovezetbe. Rengeteg magyar nevet talaltunk, ami nem is csoda, hisz az 500ezer fos varosban 150ezer magyar szarmazasu el (vigyazni kell, milyen hangosan velemenyezel embereket az utcan :))).

A "beachrol" siettunk a magyar cserkesz hazhoz. Hat, elamultunk az epuleten! Hatalmas, modern, szepen karban tartott, kulon terem a fiuknak, lanyoknak. Es mindez gyonyoru ralatassal a kivilagitott Clevelandra.

Nos, itt is jol jottunk, mert rogvest beraktak minket szereplonek es mar megint nem valami pozitiv: mi lettunk az AVOs tisztek. Kabatokat fel, a sracok vezettek fel a 2 gyerekcsoportot, ahol elmondtak, hogy azert mert a szuleik egyetemet vegzettek voltak, igy kenyszermunkara kell menniuk: ki kellett pucolniuk a WC-t. Utana azert meg volt jatek is: baboztak a nagyok a kicsiknek. Jo volt nezni, milyen elo itt a cserkeszet. Voltak vagy 80-an kicsik, nagyok, rengeteg jatekkal. A nagyobbacska lanyok (meg noi szemmel is aszondom, hogy szepek a Magyar lanyok), foglalkoztak kisebb csoportokban a lelkes kicsikkel. Nem minden szo jon automatikusan magyarul, de a torekves azert meg van. (Megkerdeztem az egyik lanykat, hogy miert vagdosnak a picikkel szines papircsikokat, mire mondta, hogy osszeraknak belole egy szep hosszu, szines chain-t. Szep lett a lanc :))).

Elbucsuztattuk a sracokat, majd megvartuk a cserkeszet veget (addig Babraval zongoraztam termeszetesen a 4 kezest, amit az amerikai unokanoverem tanitott 20 eve, amikor nalunk jart :))). Talaltunk egy erdekes dolgot: nehany Magyar vezeteknevut Madzsarnak hivnak, tehat fonetikusan leirva az angulul kiejtett Magyar.) Este 10 lett, mire kiindultunk a taborhelyre 1 ora Clevelandtol, egy erdo kozepen, fa barakkok vas emeletes agyakkal, kalyhaval a kozepen, folyoviz persze az nem volt. Szerencsere az utolso pillanatban visszakertem a masik kocsibol a Katiektol kolcson kert halozsakot, mert Ilona szolt, hogy rossz a futes. Hat, mire kiertunk, meg a szemgolyom is fazott, igy inkabb bealudtam. Este hamar agyba kerultunk, fiuk lanyok kulon barakkba. A tabort Bela vezette, egy vegetelen kedves, humoros, jolelku 25 eves fiatalember, meg Ilona, szinten!

Reggel koran keles, zaszlofelvonas (egy gerendan keresztbe vetett kotelen :))), boseges rantottas reggeli, majd elkezdodtek a foglalkozasok. A tabort Bela es Ilona vezette. Ilona vetiteses eloadast tartott Kalocsarol. Vegre megtudtam, hogy mikent orlik a hires magyar paprikat :))). Kiosztotta kinyomtatva is, amit utana sokaig javitgattam, mert nagyjabol fonetikusan irta, de megirta! :))). Kulon asztalon egy kis kalocsai folklore kiallitas: csipkemelleny, teritok, parnahuzatok, konyvek. Utana a nepdalokrol adott elo egy holgy, majd kis kinti vicces kidobos jatek kovetkezett, hogy felfrissuljunk -neheziteskepp osszekotozott labakkal.

Majd jott a kiados ebed. Ebed utan megtanultunk tesztat gyurni es pingalni. Festettem egy kalocsai talcat egy kemence disziteserol vett mintaval. Bela nagyon aranyos edesanyja hozott hozza anyagot. O otthon is sokat fest es himez. A tesztagyurasnal sokat vigyorogtunk, mert Marika neni egy igazi magyar temperamentumos idos neni. Amolyan tuzrol pattant menyecske jol kiosztott, ha valamit nem csinaltunk jol, vagy nem figyeltunk :))).

Festes es gyuras utan jott a tanc, de meg csak probaruhaban, de mar igy is nagy elmeny volt. Vacsora utanig kaptak az orsok (Ecset, Eros es Edespapprika Ors) egy-egy feladatot: mutasd be este a tabortuz korul, hogy milyen is volt az elet Kalocsan. Elotte meg erinettunk egy komolyabb temat: `56. Kettesevel volt egy kis beszelgetes: mely rokonaid jottek ki ide, miert, szokesuk tortenete? A velem levo lenaykatol megtudtam, hogy mivel az egyetlen forum a magyarsag orzeshez a cserkeszet, igy a 18 eves batyja mar nem beszel magyarul, mert nem szereti magat a cserkeszetet ... Viszont Belanak es Matyinak tobbszor gratulaltam, hogy milyen szepen beszelnek. A tobbiek jo par angol szot belekevernek a mondandojukba, a tizenevesekrol nem is beszelve, akik egymas kozt csak angolul. A nagyobbak azert rajuk-rajuk szolnak...


Nagyon jol sikerult az este a 3 New Jersey lanyka (Emese, Reka, Csilla) vezetesevel. Ok konferaltak fel az esemenyeket, de nem akarhogyan. Reka beoltozott egy kalocsai ozvegy oregaszonynak (persze gyonyoru nepviseletbe), Emese jatszotta a fiatal enjet, illetve Csilla a volt ferjet.


Mivel kint minuszok repkedtek, igy a fiu barakkban csinaltunk tabortuzet: attoltuk az ebedlo reszbe az agyakat, igy nyerve egy hatalmas terepet, kozepen a kalyhaval, korulotte gyertyakkal. En a fiatal lanykak csoportjaban voltam. Egy kalocsai orvosno szerep jutott nekem, akihez jonnek a betegek: csipospaprika ment a szemebe, kificamodott kalocsai neptanc kozben a laba, a legsulyosabbnak kinezo verzo kez, kiderult, hogy csak megbotlott es a pingalo nok szines falaba esett bele. Babra Krisztivel egy viccet adott elo, a fiuk enekbe ontottek a kalocsai eletet. Sokat nevettunk! A musor vegen nagyot tancoltunk. Jo volt nezni, hogy a tizeneves fiatalok mikent ropjak a neptancot egy esti bulin.

Ejfel korul zartuk az estet. Mindenki kapott egy parciumi varos nevet, korbealltunk kint az udvaron egy tuzet, majd kettesevel beleraktuk a tuzbe azzal a mondattal, hogy pl. Beregszasz volt Beregszasz lesz! Ez aztan a magyarsag tudat! Majd vegul Bela mondott egy kis elemelkedest, hogy miert jo magyarnak lenni, majd korben elmondtak, hogy miert orzik a kulturat meg ugy is, hogy itt szulettek Amerikaban. Jo volt hallani! Barcsak az otthoniakban is lenne ilyen magyarsagtudat es szeretet!!! Ma is egy eletre szolo emlekkel hajtottam le a fejemet.

Vasarnap koran keles. Babraval sajnos nem maradtuk vegig, mert jottek ertunk a sracok: f11-re mentunk vissza Clevelandba a Magyar Radioba interjura. Zoli volt a riporter (o szerkeszti minden vasarnap delutan a musort). Eloszor a Karpataljai gyujtesrol beszeltem, utana a CTP-rol meseltunk mindnyajan, amit le is adott rogton a delutani adasban.



Az adas utan sietnunk kellett vissza Buffaloba, mert kezdodott a marcius 15-ei unnepseg a Magyar Hazban, ahol mindketten szerepeltunk. Pont a kezdesre estunk be (magyar szokas szerint :) ...

Felejthetetlen elmeny volt mindkettonk szamara a cserkesz hetvege. Orokke halasak leszunk erte a Cleveland-i cserkeszeknek!

Orsi & Barbara

csütörtök, április 13, 2006

Homecoming Forum - Washington D.C.


Nepes csapatunk 3 gepjarmuvel vagott neki a 8 oras utnak, hogy elerkezzen Washington D.C.-be. Sokaknak ez volt az elso talalkozasa a fovarossal, ami szinte azonnal amulatba ejtette oket. Egyik tarsunk e velemenyet kifejezve a kovetkezot allapitotta meg: "Nem is ertem, miert elnek az emberek Buffaloban?" Nos, bar valoban gyonyoru e varos, azert szeretett "Bolenyfalvank" is tud szep arcot mutatni es egyaltalan nem martiromsag ott elni.


A Forum aprilis 8-an, reggel 10 orakor kezdodott, ahol 12 CTP-s diak es Peter vett reszt. De mi is az a Homecoming Forum?
A Magyar Nagykovetseg es a HungarianAmerica Foundation kozos szervezeseben negyedszer kerult sor a Fiatal Magyar Szakemberek Foruma (Homecoming Forum) nevu tanacskozasra Washingtonban, a nagykovetsegen. A rendezveny alapveto celja az Egyesult Allamokban elo, dolgozo, tanulo fiatal magyar (vagy magyar szarmazasu) diplomasok egymas kozotti kommunikaciojanak segitese, a magyarorszagi szakmai kozossegekkel meglevo kapcsolataiknak az erositese. Az idei rendezveny folytatasa volt az elmult harom evben mar megrendezett hasonlo talalkozonak. A 2006. evi Forum is kiemelt figyelmet szentelt a hazaterni szandekozo szakemberek problemainak.
A kora delutanig tarto rendezvenyen szamos beszamolo, ismerteto es eloadas hangzott el, tobbek kozott Dr. Simonyi Andras nagykovet ur, Dr. Vass Ilona, Dr. George H. Atkinson, Duda Erno, Dr. Vegh Sandor, Dr. Takacs Istvan, Helyes Imre, Dr. Foldesi Istvan, Dr. Kobor Adam, Dr. Nacsa Janos, Dr. Mari Zoltan, Dr. Torgyekes Edina, Kovari Peter es Thaly Geza szajabol.
A buffaloi kulonitmeny eleterol, elert eredmenyeirol es terveirol tartott beszed anyaga lentebb olvashato.



A hagyomanyoknak megfeleloen az egesz napos rendezveny este a washingtoni Kossuth Hazban egy fogadassal zarult, majd kozosen egy "igazi amerikai" hazibuliba jutottunk, ahol szamos magyarral illetve a magyar nyelvet jol beszelo fiatallal talalkoztunk.


Utunk mindenkepp sikeresnek mondhato, hisz ujabb emberekkel kerultunk kapcsolatba, szep szamu erdeklodovel ismertettuk meg a CTP kuldeteset, nem is beszelve arrol, hogy sokaknak mutattuk meg milyen jo Buffaloban magyar diaknak lenni.
HOMECOMING – 2006. 04. 08.
WASHINGTON D.C. – MAGYAR NAGYKOVETSEG


Szeretettel udvozlok minden kedves vendeget, latogatot es szervezot, immaron a 4. alkalommal megrendezett Homecoming forumon.
Engem Thaly Gezanak hivnak es iden hagyomanyt bontunk azzal, hogy nem Dr. Forgach Peter szamol be a buffaloi magyarsag elmult egy esztendejerol es torteneseirol, hanem egy diak az altala letrehozott alapitvanybol.

Meg mielott belekezdenek az igen mozgalmas evunk taglalasaba, mindenekelott szeretnem megkoszonni Dr. Takacs Istvan Ur aldozatos munkajat, mit kikuldetese soran vegig magas szinvonalon latott el. Ugyancsak halas koszonet Dr. Vegh Sandor baratunknak, aki kitalaloja es eletrehivoja volt ennek a ragyogo kezdemenyezesnek, valamint mindenkinek aki segitette es segiti az osszejovetelt. Vegul, de nem utolso sorban koszonettel tartozunk Dr. Simonyi Andras Nagykovet Urnak a hazigazda szerepeert es a Homecoming tamogatasaert.

Nos akkor kezdjunk bele!
- Es mindjart egy nagy buszkeseggel kezdem a sort. Szamunkra, buffaloi diakoknak es persze az ottelo magyarsagnak a legnagyobb oromot az okozta, amikor tavaly marciusban Dr. Madl Ferenc, a Koztarsasag elnokenek erdemermet adomanyozta Dr. Forgach Peternek, peldaerteku es aldozatkesz munkajanak elismeresekent. A taps felettebb kijar most is. A jo Isten adjon tovabbi nagyon jo egeszseget es kitartast munkadhoz! Gratulalunk Peter ismetelten!
- Az elmult 12 esztendoben kozel 140 fiatal magyar diak erkezhetett az Egyesult Allamokba, s szerezhetett masod, vagy harmad diplomat uzleti, egeszsegugyi, vendeglatoi, oktatoi, nemzetkozi kapcsolatok, vagy kommunikacio/media szakokon.
- A CTP oregdiakjai altal 2000-ben letrehozott Alumni – az amerikai mintat alapul veve – a kivalasztast, a kulonbozo tanulmanyi hetvegek megszervezeset (kozepiskolasoktol egeszen a vegzett CTP-s diakokig) es Magyarorszagon egyelore meg ujszerunek tuno adomanygyujtesi esteket, balokat szerveznek. Jo hir, hogy evrol-evre egyre tobben erzik ugy, hogy adomanyaikkal egy igazan nemes es jovobemutato celt tamogatnak, s igy a befolyt osszegbol egyre tobb uj CTP osztondijjast tudunk segiteni.
- Szinten orvendetes es kivallo kezdemenyezes a kozepiskolasok tisztesseges vallalkozasra valo nevelese, mit Felvideken es Erdelyben is elinditottak a mar hazakerult diaktarsaink.
- A masik nagy buszkesegunk, hogy az amerikai Peace Corp mintajat hasznalva a Calasanctius Training Program is letrehozta onkentes segitsegnyujtasi programjat a raszorulok szamara. Egyik vegzett diplomasunk a tavalyi esztendoben elutazott Csangofoldre, ahol magyar nyelvet tanitott a magyar szora szomjazo fiatal nebuloknak. De nem csak a tudasat vitte magaval, hanem tobb, mint 500 kg adomanyt osztott szet a Csangok kozott. Hatalmas szeretet es erdeklodes fogadta tarsunkat, aki utjaval letette az alapokat, minek eredmenye keppen tovabbi uj tanarokat toborzunk e szivetmelengeto program folytatasa erdekeben. Egy oktato fel eves teljes koltsege $1000! Azt hiszem nem lehet ketseges ennek letjogosultsaga es hasznossaga.
- Tovabbi ujdonsag eletunkben, hogy alapitvanyunk nyitott az akaratukon kivul hataron tul elo magyarok fele is, igy immaron Karpataljarol es Erdelybol is koszonthetunk tetteros diakokat, akik most is velunk vannak.
- A CTP hire eljutott szamos helyre hazankon belul es tul, ennek eredmenye, hogy ujsagcikkek, radiointerjuk es tv musorok foglalkoztak az alapitvany eddigi teljesitmenyevel es Forgach doktor munkassagaval. Jelzem, ujabb forgatocsoport erdeklodik irantunk.
- Ugyancsak nagy megtiszteltetes volt szamunkra, amikor tavaly novemberben es most februarban, Dr. Morovan Zsolt Ur, New york-i konzul latogatott el hozzank, belelatva itteni eletunkbe. Korabban Simonyi Andras es Dan Karoly Urak is eljottek Buffaloba.
- Magyarorszag nepszerusitese az amerikai egyetemeken. Az elmult esztendokben immaron hagyomanya valt, hogy a Buffaloban tanulo magyar diakok ugynevezett Magyar Napokat tartanak a sajat egyetemeiken. Ezen rendezvenyek kereteben a hallgatok kulonbozo musorokkal mutatjak be hazajuk kulturajat, szokasait, szepsegeit, ertekeit es egyedisegeit. A Magyar Napok mindig osztatlan sikert arattak az amerikai egyetemeken mind a professzorok es a tanari kar, mind az egyetemistak koreben, amit tobb helyi ujsagban megjelent tudositas is bizonyit. A magyar diakok a falra tett panorama kepek mellett magyar neptanccal, vetelkedovel, tortenelmi es gazdasagi bemutatoval, magyaros etelekkel illetve egyeb mas modon nepszerusitik Magyarorszagot. A Magyar Napokra kulonos figyelmet szentelnek az amerikai egyetemek, es minden alkalommal megerositest nyer, hogy erdemes a magyar diákoknak osztondijat biztositani, nemcsak a kivalo tanulmanyi eredmenyeik, hanem kozossegepito es szervezo munkajuk miatt. Misszionkat tovabb folytatjuk!
- Kozben gozerovel zajlik egy a buffaloi magyarsaghoz illo es emlekezetes unnepseg szervezese, az 1956-os esemenyek 50. evfordulojarol. A ket rendezveny soran - mely egyszer az ottani magyarok reszere, majd az amerikaik szamara kerul megrendezesre - igyekszunk melto emleket allitani az 56-os hosoknek, akik kozul meg hal’Isten tobben elnek es Buffaloban laknak. Mindenfele otletet, tamogatast szivesen latunk.
- Diploma szerzes utani 12 honapos gyakorlat, ugynevezett OPT kerdese. Ugy gondoljuk, hogy az itt megszerzett tudas, latasmod es onbizalom akkor er igazan valamit, ha az szakmai tapasztalattal parosul. Ezert tisztelettel megkerunk minden kedves jelenlevot, hogy ha modjuk van ajanlani, vagy segiteni allas talalasban, tamogassanak minket e celunk elereseben. Koszonjuk!
- Vegul engedjek meg, hogy megegyszer koszonetunket fejezzuk ki Homecoming Forum szervezoinek, letrehozoinak, hazigazdainak. Buffaloi kulonitmenyunk minden eddiginel nagyobb letszammal jelent meg itt a Nagykovetsegen, mert mindannyian ugy ereztuk, hogy ez egy hasznos, jo kezdemenyezes. Masreszrol azert is orulunk a Homecoming programnak, mert az izzig-verig osszekapcsolodik a CTP egyik alappontjaval, celkituzesevel, vagyis a megszerzett tudast es tapasztalatot haza kell vinni! Tovabba erezzuk, hogy e Forum kituno pelda a hazatol tavol levo es elo magyarsag osszetartozas erzesenek erositesere, valamint egymast segitesere. Kuldottsegunk az elmult esztendok folyaman minden osszejovetelen reszt vett es a tovabbiakban is ekeppen fogunk cselekedni. Koszonjuk!!!

Hagyomanyteremto zongorakoncert a Forgach rezidencian

Aprilis 2-an kerult sor a CTP fentallasanak tortenelmeben eloszor, hogy egy diak hivatalos zonograkoncertet adott a Forgach csalad es az osszes Buffaloban tanulo diak szamara, mellyel remeljuk, hogy Jakab David hagyomanyt teremtett!

A meghivo:
-----------

M E G H Í V Ó


Szeretettel meghívlak tavaszi, “B2B*” elnevezésű zongorakoncertemre. A koncert helyszíne a Forgách-ház, időpontja 2006. április 2, du. 4 óra.



Műsor:
J. S. Bach: a-moll Kétszólamú invenció, BWV 784
J. S. Bach: E-dúr Kétszólamú invenció, BWV 777
W. A. Mozart: D-dúr Rondó, K.485
W. A. Mozart: d-moll Fantázia, K.397
F. Chopin: h-moll Keringő, op. 69, Nr. 2
F. Chopin: cisz-moll Nocturne, Nr. 20.
F. Chopin: cisz-moll Keringő, op. 64, Nr. 2
E. Grieg: A költő szíve, op. 53, Nr. 3
L. van Beethoven: Für Elise
-----------
Fénykép a műveszről és a hangszeréről >>



Jakab Dávid CTP-ösztöndíjas
Niagara Egyetem végzős MBA hallgatója
-----------

* B2B = Business to Business; az uzleti eletben gyakran hasznalt kifejezes ket ceg kozotti kommunikaciot jelenti, de ebben az esetben arra is utal, hogy David Bachtol Beethovenig adott elo zongoradarabokat.

Marcius 15-i unnepseg a Magyar Hazban

Iden marcius 19-en tartotta meg a Buffalo-i magyar kozosseg az 1948-as forradalmi megemlekezest a Magyar Hazban.

Alabb olvashatjatok Molnar Gyorgy diaktarsunk unnepi beszedet:

Tisztelt MagyarHaz , Cserkeszek, Diakok, Kedves Barataim, Kedves Magyarok!

A magyarság legnagyobb, napjainkig szíveket megdobogtató nemzeti ünnepe az 1848-49-es szabadságharc emléknapja, március 15-e. Bő másfél évszázad elteltével sem halványult el az emléke, túlélt minden történelmi vihart, és amikor a kommunisták 1951-ben kivették a nemzeti ünnepek sorából, és a naptárakban nem szerepelhetett piros betűvel, a magyarság lelkéből akkor sem lehetett kitörölni a megemlékezést.


Felvetődik a kérdés: miért ragaszkodunk ennyire a forradalom és szabadságharc emlékéhez, hiszen annyi más emlékezni valónk lenne a viharos magyar történelemből? A magyarázat rendkívül sokrétű, történészi feladat. Hiszen rendkívül fontosak a társadalmi átalakulás eredményei, amelyek a szabadságharc bukása után is részben megmaradtak.
Fontos, hogy a ránk kényszerített szabadságharcban nem hátráltunk meg, a túlerővel szemben hosszú időn keresztül álltuk a sarat akkor, amikor Európában már mindenhol elcsendesedtek a politikai küzdelmek.

Mindezeken túl azonban igazán egy dolgot szeretnék kiemelni. A magyarság a történelemben talán most először érzett rá önnön erejére, az összefogásban rejlő erőre. Nemzeti önbecsülésünk ekkor erősödött meg, hiszen az 1848-49-es eseményeket minden kérdőjelével együtt maradéktalanul vállalhatjuk. Nemzeti büszkeségünket táplálja, hogy a forradalom és szabadságharc olyan személyeket – Petőfi, Széchenyi, Kossuth, Batthyány, aradi 13-ak, stb. – adott az utókornak, akikkel a mai napig nemzeti, vallási hovatartozásától függetlenül azonosulhattunk, és most is 2006-ban ünnepi lélekkel emlekezunk.

Mi is történt valojaban 1848 marcius 15.-én?

A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig náhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. Végbement egy vérontás nélküli polgári átalakulás. Ezek voltak a sikerek, amelyek után sajnos a véres megtorlás következett. A forradalom leveresenek ellenere is a tortenelmi tenyek bizonyitjak, hogy a szabadsagharc felmerhetetlen hatassal volt Magyarorszag es a Magyarsag tovabbi fejlodesere. Egyszersmind megmutattuk a vilagnak, hogy mi Magyarok kepesek vagyunk osszetartani es osszetartasunkban hatalmas ero rejlik. Orizzk meg es soha ne hagyjuk elveszni ezt az erot.

A Vilag barmely reszen eme jeles napon megemlekezesek soara zajlik. A mindennapi rohano vilagunkban megallunk egy perce elgondolkozunk, kituzzuk a kokardankat es kisebb vagy nagyobb csoportokban visszagondolunk hosi tortenelmunk nagyjaira. Hazafiassaguk akadalyokat nem ismero eltokeltseguk, batorsaguk a 21. szazad magyarsaganak is peldakent szolgal.


A megemlékezések összetartó erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az országhatárok sem állhatják útját. A sors a világ bármely részére is vetett magyart, bármilyen érzelmekkel gondol is vissza szülőhazájára, ezen a napon az emlékek, a nemzeti összetartozás érzés melegséggel tölti meg a szíveket.

Emlékezzünk tehát a magyar történelem nagy napjaira, nemzeti hőseinkre, eredményeikre, és soha ne feledkezzünk meg magyarságunkról. Mindannyian érezzük, hogy ez 1848 üzenete napjaink magyarságának.

Hetvege cleveland-ben Zolinal


Juhu, ismet kirandulunk!

A tavaszi szunet elott felvettuk Bugnyar Zolival, a Cleveland-ben tanulo CTP-s diakkal a kapcsolatot es megkerdeztuk, hogy lakhatunk-e nala, ha jovunk latogatoba. Szerencsere nem ellenkezett.
Zoli nagyon szerencses helyzetben van, mert Cleveland egyik elegansabb kornyeken lakik (Cleveland Hights), amely teljesen biztonsagos, olyan, mint az amerikai filmekben. De ez nem volt mindig igy: Zoli mar 1,5 evvel ezelott erkezett Amerikaba, eleinte o is a varos egyik rosszabb keruleteben lakott alberletben. Jelenlegi szallasa is fantasztikus, mert egy alapitvanyi diakhazban lakik, a Steiner hazban, amiben 22 fiatallal lakik egyutt, akik a vilag osszes tajarol erkeztek Amerikaba tanulni (tobbnyire a Western Case University-re). A hazban vannak szabalyok es tisztsegek, ami elsore szigorunak hangzik, de szukseges a rend fenttartasahoz. Zoli a "vice-president" (vezerigazgato helyettes), o a bulikert felelos :) Nehany fenykep a hazrol >>





Szombat delelott setaltunk egy nagyot a szallasunk kornyeken >>



Szerencsenk volt, mert epp azon a hetvegen volt a St. Patrick`s Day, amikor ott voltunk. Ekkor hatalmas felvonulasokat szervez a varos ir szarmazasu lakossaga. Bar szemmel lathatoan nem mindenki volt "tisztan" ir szarmazasu, aki felvonult...



Cleveland velemenyem szerint egy nagyon klassz "kis" amerikai varos, lakossaga 500ezerre teheto (ennek az 1/3-a magyar szarmazasu!), Ohio allam egyik legnagyobb varosa. Korabban szinten ipari varos volt, mint Buffalo, de itt sikeresebben birkoztak meg vasipari gyarak megszunesevel, s miutan bezartak a gyarakat, jobban sikerult eletben tartani a varos gazdagasi eletet.



Az egyetem (John Caroll University), is mesesen szep kornyezetben talalhato a varos szelen. Zoli kommunikacio es menedzsment szakra jar es az egyetemi radio magyar musoranak szerkesztoje. Vasarnap velunk is keszitett egy 20 perces interjut, amit remelem valamikor fel tudok tenni a netre, hogy meg tudjatok hallgatni.



Cleveland-be biztos elmegyunk meg, mert csak 3 orara van tolunk, emellett majusban meg vagyunk hivva az 50-ik magyar balra, ami egy hatalmas esemenynek es mokanak igerkezik!

Andris & Janos

ui.: Meg tobb informacioert keresd fel a >> www.cleveland.com -ot!